Városi zajokból zene – ambient és field recording

A modern nagyvárosi környezetben mindenütt körülvesznek minket a különféle zajok és hangok. Az autók motorzúgása, a járókelők beszélgetése, a boltok, éttermek zajkeltése, a szirénázó mentőautók, a háttérben szóló rádió- vagy tévéhangok – ezek mind-mind állandó kísérői mindennapjainknak. Bár sokan zavarónak, kellemetlennek érezhetik ezt a hangi környezetet, valójában ez a városi akusztikus tájkép rendkívül gazdag és változatos hangvilágot kínál. Egyes művészek és zenészek számára ez a „városi zene" kimeríthetetlen ihletforrást jelent, és kreatív feldolgozásával, újraértelmezésével egyedi, sőt megkapó hangzásvilágot hozhatnak létre.

A városi környezet hangjai

A városi akusztikus tájkép rendkívül összetett és sokrétű. Egymásra rétegződnek a különböző hangforrások, amelyek mind más-más jellemzőkkel bírnak. Vannak állandó, folyamatos hangok, mint a forgalom zúgása vagy a légkondicionáló berendezések búgása. Ezek a háttérzajok adják a városi környezet állandó hangzásképét. Emellett megjelennek az időszakos, változó hangok is, mint a kiabálás, a sziréna, a fékcsikorgás vagy éppen a madárcsicsergés. Ezek a hangok dinamizálják, élénkítik a városi akusztikus tájat, váratlan fordulatokat, ritmikai és hangszínbeli kontrasztokat hozva létre.

A városi környezet hangjai ráadásul állandóan változnak a nap során. A reggeli csúcsforgalom zajképe jelentősen különbözik az éjszakai, elcsendesedett város hangjaitól. A déli órák pezsgő üzleti negyedének hangzásvilága is eltér a hétvégi parkok nyugalmától. Ezek a változások, a ritmusok és hangszínek gazdag palettája inspirálhatja a zeneszerzőket és hangművészeket arra, hogy új, kreatív módon dolgozzák fel és értelmezzék újra a városi környezet akusztikus világát.

Ambient zene és field recording

Az ambient zene műfaja különösen fogékony a városi zajok, hangok megragadására és zenei feldolgozására. Az ambient művészek gyakran alkalmaznak field recording technikákat, vagyis terepi hangfelvételeket készítenek a különböző környezeti hangokról, majd ezeket a nyers hanganyagokat építik be kompozícióikba. Ezáltal a városi zajok, hangok szerves részévé, sőt meghatározó elemeivé válnak a zenei műveknek.

Az ambient zene lényege, hogy olyan hangzásvilágot teremtsen, amely a hallgatót elmerülésre, elmélyülésre, meditatív állapotba segíti. A városi környezet hangjai tökéletesen illeszkednek ebbe a koncepcióba, hiszen sokszor már önmagukban is hipnotikus, transzszerű hatást keltenek. Az ambient zenészek feladata, hogy ezeket a nyers hangokat művészi módon rendezzék, szerkesszék, esetleg további hangokkal, effektekkel gazdagítsák, hogy egy komplex, magával ragadó hangzásvilágot hozzanak létre.

Kiváló példa erre a műfajra az angol producer, Chris Watson munkássága. Watson évtizedek óta készít terepi hangfelvételeket a legkülönbözőbb természeti és városi környezetekről, majd ezekből az nyers hanganyagokból szerkeszti meg ambient zenei kompozícióit. Egyik legismertebb albuma a „Weather Report" (2003), amelyen a természet – szél, eső, vihar – és a városi környezet – utcazaj, közlekedés, épületek – hangjai egyaránt megjelennek, összefonódva egy lélegzetelállító, meditatív hangulatú zenei folyammá.

Hasonló megközelítést alkalmaz a német Wolfgang Müller is, akinek „Berliner Schule" című albuma (2013) a berlini utcák, épületek, forgalom hangjaira épül. Müller a field recording technikát ötvözi elektronikus, ambient hangzásokkal, létrehozva egy lenyűgöző, atmoszférikus zenei világot. A városi akusztikus tájkép elemei – szirénák, lépések, autózúgás – szervesen illeszkednek bele a zenei kompozícióba, mintegy új értelmezést, jelentést nyerve.

A városi zajok mint zenei alapanyag

A field recording és az ambient zene művelői mellett más zenei irányzatok képviselői is felhasználják a városi környezet hangjait kompozícióik alapanyagaként. A konkrét zene (musique concrète) műfaja például kifejezetten a mindennapi, „talált" hangok – köztük a városi zajok – rögzítésére, manipulálására és zenei kontextusba helyezésére épül.

A konkrét zene úttörője, Pierre Schaeffer az 1940-es években kezdett kísérletezni a rögzített hangok zenei felhasználásával. Lemezjátszókon és magnetofonon dolgozta fel a városi környezet különböző hangjait – közlekedési zajokat, ipari zajokat, emberi hangokat –, hogy azokból építse fel zenei kompozícióit. Schaeffer és követői arra törekedtek, hogy a hétköznapi hangokat kiszakítsák eredeti kontextusukból, és új, szokatlan, olykor megdöbbentő zenei összefüggésekbe helyezzék őket.

Napjainkban is számos zeneszerző és hangművész dolgozik hasonló elvek alapján. A brit Chris Watson mellett meg kell említeni az amerikai William Basinski, a német Heiner Goebbels vagy a kanadai Tim Hecker nevét, akik mind felhasználják a városi környezet hangjait komponálási folyamataikban. Ezek a művészek arra törekszenek, hogy a mindennapjaink szövetébe szervesen beágyazódó, ám általában figyelmen kívül hagyott hangokat új megvilágításba helyezzék, és ezáltal szokatlan, meglepő, olykor megrendítő zenei élményt nyújtsanak a hallgatónak.

A városi hangok művészi értelmezése

A városi környezet hangjai tehát rendkívül gazdag és inspiráló alapanyagot kínálnak a zeneszerzők, hangművészek számára. Azáltal, hogy ezeket a nyers, hétköznapi hangokat kiemelik eredeti közegükből, és zenei kontextusba helyezik, új jelentéseket és értelmezési lehetőségeket nyitnak meg.

Egyrészt a városi zajok, hangok feldolgozása révén a művészek felhívhatják a figyelmet erre a sokszor figyelmen kívül hagyott, ám rendkívül fontos akusztikus környezetre. Azáltal, hogy a hallgatókat elmerítik ezekbe a hangzásokba, ráébreszthetik őket a városi tér akusztikus dimenziójára, arra, hogy a hangok milyen fontos szerepet játszanak mindennapjainkban.

Másrészt a városi hangok művészi újraértelmezése révén olyan zenei élményeket teremthetnek, amelyek révén a hallgatók egy egészen új, szokatlan perspektívából fedezhetik fel saját mindennapi környezetüket. Az ambient zene vagy a konkrét zene transzszerű, meditatív hangulatot keltő kompozíciói segíthetnek abban, hogy a hallgatók elmélyüljenek, elmerüljenek a városi akusztikus tájban, és új, meglepő összefüggéseket fedezzenek fel benne.

Végül a városi hangok feldolgozása révén a zeneszerzők, hangművészek olyan komplex, sokrétű zenei világokat hozhatnak létre, amelyek egyszerre tükrözik a modern nagyvárosi lét sokszínűségét, dinamikáját és zajosságát, illetve nyújtanak elmélyült, elgondolkodtató zenei élményt a hallgatónak. Ezáltal a városi környezet hangjai nemcsak inspirációs forrásként, hanem a zenei művek integráns részeként is megjelenhetnek, hozzájárulva a kortárs zene és hangművészet gazdagodásához.

A városi környezet hangjai nemcsak az ambient és field recording műfajok alapanyagául szolgálnak, hanem más zenei irányzatok számára is rendkívül inspirálók lehetnek. A posztmodern és experimentális zeneszerzők gyakran használják fel a városi zajokat, hogy meghökkentő, szokatlan hangzásvilágot hozzanak létre. Ezáltal nem csupán a figyelmet irányítják rá a hétköznapi akusztikus környezetre, hanem a hallgatót is új, meglepő perspektívából szembesítik a városi lét hangjaival. A városi zajok művészi újraértelmezése révén a zeneszerzők olyan komplex, többrétegű kompozíciókat hozhatnak létre, amelyek tükrözik a modern nagyvárosi élet sokszínűségét és dinamikáját, miközben elgondolkodtató, meditatív zenei élményt is nyújtanak.